A kíváncsiság, a bizonyítékokon alapuló érvelés és a problémamegoldás képessége kulcsfontosságú kritikus gondolkodási készségek, ugyanúgy, mint az információk elemzésének, értékelésének és szintézisének képessége. A tényeken alapuló tanulásba beépítve ezek a készségek segíthetik a tanulókat a tudományos siker elérésében és az oktatáson túli világban való navigálásban.

A kritikai gondolkodás integrálása a természettudományos oktatásba segítheti a tanárokat abban, hogy a tanulókat a tények memorizálásán túl is irányítsák, arra ösztönözve őket, hogy megkérdőjelezzék a feltételezéseket, bizonyítékokat keressenek és megalapozott döntéseket hozzanak.

Miből épül fel a tudományos gondolkodás?  

A kritikai gondolkodás arra ösztönzi a tanulókat, hogy kritikusan mérlegeljék az információforrásokat, értékeljék a bizonyítékok minőségét és mérlegeljék a versengő magyarázatokat. A tudomány bizonyítékokra támaszkodik, és a kritikus gondolkodási készségek segíthetik a tanulókat abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak bizonyítékokon alapuló érveléssel.  

A tanárok felkérhetik diákjaikat, hogy elemezzék a valós problémákat, például az éghajlatváltozást vagy a közegészségügyi kérdéseket, és értékeljék a tudományos állításokat alátámasztó bizonyítékok erejét.   

A természettudományos oktatás is problémavezérelt. A tanulók olyan problémákkal foglalkoznak, amelyek innovatív megoldásokat igényelnek, mint például a fizika összetett fogalmainak kezelése, a biológiai rendszerek megértése vagy a környezeti kihívások megoldása. A kritikus gondolkodás felvértezi a tanulókat a problémamegoldó készségekkel, hogy lebontsák az összetett kérdéseket, azonosítsák a kulcsfontosságú változókat és logikus, bizonyítékokon alapuló megoldásokat alkossanak. 

Ötletek a tudományos és kritikai gondolkodás támogatására az osztályteremben 

Íme néhány egyszerű módja annak, hogy a tanulók elkezdhessék használni kritikus gondolkodási készségeiket:  

• Válaszoljon egy kérdésre egy másik kérdéssel: Ahelyett, hogy csak a beszélgetést lezáró választ adna, vezesse a tanulókat egy másik kérdéshez, hogy önbizalmat adjon nekik saját problémáik megoldásához. „Mit tennél ezután?” „Miért gondolod, hogy ez működni fog?”
• Új bizonyítékokon alapuló következtetések felülvizsgálata: Mutasson be egy gyakorlatot, amelyben a tanulók bizonyítékokat használnak a következtetés levonására, majd mutasson be nekik új bizonyítékokat, és kérdezze meg, hogy ez megváltoztatja-e az első következtetésüket.
• Az adatok előtérbe helyezése a hiedelmekkel szemben:Keretezze a tudományos kutatást úgy, hogy ötleteket generál az adatok és bizonyítékok értelmezésén keresztül, és nyitott a váratlan következtetésekre, ahelyett, hogy egy előre kialakított ötletet vesz fel, és csak azokat az adatokat választja, amelyek illeszkednek.  
• Napi ötletbörze: Kezdjenek minden reggelt egy problémával, és kérje meg diákjait, hogy egész nap gondolkodjanak a megoldásokról. Osszák meg a különböző ötleteket az osztályban, hogy a tanulók különféle értelmezéseket hallhassanak, és megértsék, hogy egynél több módja is lehet egy probléma megoldásának.
• Megkérdőjelezhető feltételezések: Kérje meg a tanulókat, hogy komolyan elemezzenek egy gondolatot, amellyel nem értenek egyet, és demonstrálják Arisztotelész híres idézetét az oktatásról: „A tanult elme ismertetőjegye, hogy képes foglalkozni egy gondolattal anélkül, hogy szükségképpen elfogadná azt”.

További olvasmányok

eTwinning group on Mathematics, Science and other STEM topics >>

Ideas to turn passive learners into independent thinkers >>

Teaching critical thinking to prepare pupils for global challenges >>

The Future Scientists Initiative >>

Forrás: school-education.ec.europa.eu