Az iskolai év közeledtével a diákok figyelmének fenntartása nagy kihívást jelent a pedagógusok számára. A lassan elviselhetetlen meleg, a fáradtság, a nyári szünet közelsége, a motiváció csökkenése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákok érdeklődése lanyhuljon. Az alábbiakban szeretnék bemutatni néhány hatékony stratégiát, melyek segíthetnek nekünk, tanároknak abban, hogyan tudjuk fenntartani a diákok figyelmét a tanév utolsó heteiben, napjaiban.

1. Interaktív és gyakorlati feladatok bevezetése

A sok-sok frontális munka után (amely néhány esetben elkerülhetetlen) az interaktív feladatok bevezetése a leghatékonyabb módja annak, hogy fenntartsuk a diákok érdeklődését. Természetesen év közben is gyakran alkalmazható módszer ez, néhány kivételtől eltekintve a legtöbb tantárgy, tananyag esetében  bátran élhetünk ezzel a lehetőséggel. Év vége felé ne igyekezzünk még újabb tananyag-tsunamit tuszkolni a diákjaink fejébe. Az elsajátított anyag gyakorlati, interaktív felhasználása egyrészt hasznosabb, másrészt izgalmasabb is mind tanárnak, mind diákjainak. A tanulók aktívabban vesznek részt a tanulási folyamatban és gyakorlatban alkalmazzák a tanultakat.

Példák:

a.) nyelvi óra: játékos feladatok, szerepjátékok, szituációk, társasjátékok, stb.

b.) történelem, magyar óra: szerepjátékok, jelenetek előadása, vita, stb.

c.) természettudományos tantárgyak: kísérletek

2. Projektalapú tanulás alkalmazása

A PBL, azaz project based learning (projektalapú tanulás) egy másik kiváló módszer a diákok motiválására. A tanulók egy-egy rövidebb/hosszabb távú projekt keretében mélyebben belemerülhetnek egy adott témába, amelyet saját tempójukban kutathatnak. A PBL lehetőséget biztosít arra, hogy kreativitásuk, kritikai gondolkodásuk fejlődjön, hogy együttműködjenek társaikkal, a projekt bemutatásánál gyakorolják az előadás készségét, tudjanak döntéseket hozni, felelősséget vállalni, stb.. Ezek a projektek lehetnek egészen rövid, 1-1 tanórát érintő kutatások kis csoportban, több duplaórát érintő nagyobb volumenű munkák kidolgozása, vagy otthoni, iskolán kívüli feladatok teljesítése (nyelvi tankönyvek, interaktív segédanyagok gyakran tartalmaznak projektötleteket).

Ha van eTwinning programunk, itt az ideje tökéletességre törekedni és igazán színvonalas projekteket megvalósítani, vagy előkészíteni egy következő tanévben megvalósítandó ötletünket. Amennyiben Erasmus programunk van/lesz, ahhoz is gyűjthetünk ötleteket, elkezdhetünk kidolgozni kérdőíveket, megtervezni projekteket.

Példák:

• természettudományos tantárgy: iskolai kiskert tervezése, virágok ültetése, csíráztatás
• történelem: virtuális múzeum létrehozása
• irodalom: meseírás, történetek kitalálása, előadása
• matematika: iskolai büfé tervezése pénzügyi költségvetéssel
• művészet: kiállítás tervezése a tanév munkáiból
• földrajz: fenntartható város tervezése
• informatika: videóinterjúk készítése, applikációk fejlesztése
• nyelvi óra: bármilyen téma, eszköz. Lehetőleg a téma, nyelvtani szerkezet, szókincs igazodjon a tanévben elsajátított anyaghoz.
  
  

A változatosság fenntartása a tanítási módszerek és a tananyagok terén is kulcsfontosságú lehet. A monotonitás elkerülése érdekében a tanárok különböző oktatási technikákat és forrásokat alkalmazhatnak, például videókat, csoportos megbeszéléseket, applikációkat, akát még vendégelőadókat is hívhatnak. A változatos tanítási módszerek segítenek fenntartani a tanulók érdeklődését és figyelmét.

4. A diákok bevonása a tanulási folyamatba

Mindenki számára fontos, hogy érezze: része egy folyamatnak, van véleménye, lehetnek hasznos ötletei. A tanárok kérhetik a diákok véleményét a tananyaggal kapcsolatban, engedhetik részvételüket az óratervezésben. A bemutatott módszerek után választhatnak, melyik állt hozzájuk legközelebb, melyiket élvezték a legjobban, vagy melyiket tartották leghasznosabbnak.

Érettebb diákoknak át is lehet adni a stafétabotot és egy-egy kisebb tanegység bemutatását ők végezhetik el az általuk legkedveltebb tanítási módszer használatával. Ha elég bátrak vagyunk, humort is vihetünk bele és megkérhetjük őket, hogy legyenek ők a „tanárok”, nem bántóan akár parodizálhatnak is minket.

Kiállítás megnyitójára elsétálni, utána egy fagyi? Óra végén egy séta az iskolaudvaron? Rövid szünet a parkban? Sporttevékenység? Szabadtéri óra? Városnézés történelmi/művészettörténeti szemmel? Nyelvi óra a piacon? A tárház végtelen, használjuk ki ezt a lehetőséget is a diákok és magunk szellemi és fizikai frissességének megőrzéséhez.

A pozitív megerősítés szintén hatékony eszköz lehet a diákok motivációjának fenntartásában. A tanárok kisebb jutalmakat adhatnak a diákoknak a feladatok elvégzéséért, vagy a különleges erőfeszítésért. Ezek a jutalmak lehetnek egy matrica, dicséret szóban vagy írásban, extra szabadidő, játék az óra végén, a diák kedvenc dalának meghallgatása, 5 perc szabadfoglalkozás. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy a jutalmazás, megerősítés a tanév közben folyamatos kell, hogy legyen. Maga a jutalom lehet év végén kissé eltérő a tanév közben megszokottól. A jutalom korosztály és csoportfüggő.

A rendszeres visszajelzések segítenek a diákoknak megérteni, hogy hol tartanak a tanulási folyamatban, és milyen területeken szükségesek további erőfeszítések. Az értékelések lehetnek formálisak és informálisak, de a lényeg, hogy segítenek a diákoknak felismerni a saját fejlődésüket és erősségeiket.

Összefoglalva, az év vége közeledtével számos stratégiát alkalmazhatunk a diákok figyelmének és motivációjának fenntartása érdekében. Az interaktív és gyakorlati feladatok, a projektalapú tanulás, a rendszeres mozgás, a jutalmazási és értékelési rendszerek, a változatos tanítási módszerek és a diákok maximális bevonása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákok érdeklődése és figyelme fennmaradjon az iskolaév utolsó heteiben is. Ezek a módszerek nemcsak az év végén, hanem az egész tanév során hasznosak lehetnek, így érdemes beépíteni őket a mindennapi tanítási gyakorlatba.

Bónusz: néhány felkészülést nem, vagy alig igénylő játék, feladat, mely a tanév során bármikor bevethető:

1. Általános tudást igénylő kvíz és amőba kombinációja: Az osztály két csoportra oszlik, mindkét csapat kap 1-1 kérdést. Amennyiben tudják a választ, megkapják a X-et, vagy O-t, amelyet az általuk kért helyre teszel a táblára. Bizonyos idő után lehet rabolni. Amelyik csapatnak hamarabb van meg az 5 X, vagy O, az nyer. Olyan kérdéseket lehet feltenni, mint: ki az USA elnöke? Melyik a leghosszabb folyó? Ki volt az első ember a Holdon? stb. Középiskolás diákoknál nehezebb kérdéseket tehetünk fel. Az internet tele van ilyen jellegű kérdéssorral.
2. Fogalom kitalálása: Mindkét csapatból 1-1 diák ül háttal a táblának, ahova felírok egy fogalmat, ami alkalmazkodik a tananyaghoz. 1-1 mondatleírást kaphatnak, amiből ki kell találni, mi a fogalom. A széken mindig cserélődnek a diákok, hogy izgalmas legyen, és a meghatározást is mindig más diák mondja - az, akit én jelölök ki.
3. Öt másodperces játék: Mondj 3 dolgot 5 másodperc alatt. (korosztály, tantárgy-függő: gyümölcs, feltaláló, angol író, kémiai elem, történelmi évszám).
4. Ország-város: A diákjaim füzetében hátul ott a táblázat, amikor van 3-4 percünk, játszunk egy gyors menetet azzal a betűvel, amelyet még nem használtunk. Én angol órán használom, a fogalmak is eszerint vannak, pl. sport is van a listánkban.
5. Az én fotóm: 3-4 fős csoportban keresnek a gyerekek a telefonjukon egy fotót, amelyet szívesen megosztanak a többiekkel, és beszélnek róla (angol óra: képleírás).

Az írás az eTwinning éves témájához - „Wellbeing az iskolában” - kapcsolódik.

További ötleteket, hasznos javaslatokat találhatnak eTwinning kiemelt éves csoportjában az ESEP-en: Wellbeing@school

Wellbeing school források >>

Az eTwinning 2024-es tavaszi kampány hírei >>