A 21. század pedagógusának olyan kihívásokkal kell megküzdenie, amire nem elég egyszer felkészülni. Folyamatosan képeznie kell magát, tájékozódni az újdonságokról és egyik pillanatról a másikra alkalmaznia kell ezt a tudást, hogy a jelenkor gyermekét fel tudja készíteni egy ismeretlen jövőre. Ami biztos a bizonytalanban, hogy a technológia rohamosan, már-már követhetetlenül gyorsan fejlődik. A jelenlegi iskolások már beleszülettek ebbe a digitális gyorshajtásba, így nekünk nincs más választásunk, mint lépést tartani velük.

A gyerekek saját eszközeinek használata lehet az egyik megoldás. A szakirodalom ezt BYOD-nak (Bring Your Own Device = Hozd a saját eszközödet) nevezi, mely része azon 21. századi készségeknek, melyet a tanulóknak el kell sajátítaniuk tanulmányaik során. Tagadhatatlan, hogy a tanulók saját mobil eszközei mindig kéznél van, akár akarjuk (szülőként és tanárként) akár nem. Akkor miért ne fordíthatnánk ezt előnyünkre? Miért ne tanítanánk meg nekik, hogy a közösségi médián túl is van világ? Mutassuk meg, hogy ezeket az eszközöket hogyan használhatják tanulásra.

Miért fontos a BYOD az oktatásban?

A következő nyolc pontban áttekintjük azokat az előnyöket amelyeket pedagógusként ki tudunk aknázni a saját eszközöket felhasználva.

1. Költséghatékony

Nincs szükség extra beruházásokra, nem kell sorban állni az informatikaterem kulcsáért. Az okos eszközök lehetőséget teremtenek a digitális világ teljes elérésére. Ráadásul mindenki a saját telefonját, tabletjét ismeri a legjobban, azok használatában a legmagabiztosabb.

2. Ezen eszközök segítségével még interaktívabb lehet az oktatás

A technológia szórakoztató módon tud tanítani, sokszor észrevétlenül. Podcastot lehet készíteni, szavazni és plakátot tervezni - ez csak pár példa abból a számtalan lehetőségből, ami a rendelkezésünkre áll. Napjainkban egyre több tankönyvnek van digitális változata, melyhez a készítők gyakran extra interaktív anyagokat is csatolnak. Saját eszközök használatával ezek is elérhetővé válnak.

3. Egyszerűbb a differenciálás

A tanárok különböző forrásokat, feladatokat és felületeket tudnak használni, a tanulók szükségleteinek megfelelően. Mindenki azon és azzal dolgozik, ami sikerélményt, tudást ad neki. A nehézségekkel küzdő tanulók digitális szótárakhoz férhetnek hozzá, a tehetséggondozás keretein belül nehezebb, nagyobb kihívást jelentő feladatokat tudunk biztosítani - akár egy osztályon vagy csoporton belül is.

4. A hordozható eszközökkel a tanulás a tanulók életének részévé válik

A saját eszköz lehet az összekötő kapocs az iskolai és az otthoni tanulás között. Így az órai munka és a házi feladat sem válik el olyan élesen egymástól, teljesen más megvilágításba kerül mindkettő. Amennyiben az órán elkezdődött a tanulók közötti együttgondolkodás és feladatmegoldás, akkor ezt sokkal könnyebb órán kívül is folytatni. Az együttműködés a tanulók között támogatja a tananyag jobb elsajátítását is.

5. Megfelelő magatartási szabályok kialakítását is segíti

Természetesen meg kell tanítani az online térben elvárt viselkedési normákat, más szóval a „netiquette-et”. Hogyan kommunikálunk egymással a virtuális térben? Mit osztunk meg egymással? Hogyan lehet jogtiszta forrásokat találni? Mikor szükséges a forrásmegjelölés? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel is kell foglalkozni, ha a virtuális térben mozgunk és tapasztalatom szerint nem elég, ha informatika órán hallják a tanulók ezeket az információkat. Más tantárgyhoz, más tevékenységhez kapcsolódóan is tisztázni kell ezeket a fontos kérdéseket.

6. Tanulási időt lehet vele spórolni

A BYOD segíti az együttműködést és a kutatást is. Tudjuk, hogy az internet adta keresési lehetőségek száma végtelen, de érdemes kereteket szabni, hogy a tanuló biztonságban érezze magát, ne vesszen el a sok adat és információ között. Fontos megtanulni a hatékony keresés fortélyait és felismerni az álhíreket.

7. Az elkötelezett tanuló jobb tanuló

A tanulóknak hatásuk lesz a saját tanulásukra azáltal, hogy a saját eszközüket használják erre a célra. Az egyik fontos 21. századi készséget tanítjuk meg nekik ezzel: hogyan vállaljanak felelősséget saját fejlődésükért. A tanár szerepe is megváltozik, nem a tudás forrása lesz, hanem az információhoz vezető úton kíséri a tanulókat iránymutatásaival és tanácsaival. Nem a tanár tesz fel kérdéseket és ad meg válaszokat, mindkettő a források feldolgozása közben születik meg. A tanár ’csupán’ segíti és támogatja diákjait.

8. Saját eszköz segítségével könnyebb kapcsolatot teremteni a tantermen kívüli szakértőkkel, projektpartnerekkel

Különböző kommunikációs csatornák segítségével akár egy személyes kapcsolat is létrehozható tanórai kereteken belül, például egy eTwinninges projektpartner csoporttal. Így valós időben tudnak beszélgetni a projekt bizonyos feladatairól, ezáltal közelebb kerülnek egymáshoz a tanulók és az idegen nyelvet is használják. Amennyiben lehetőségünk van rá, hogy egy-egy témában külső szakértővel is felvegyük a kapcsolatot, akár külföldivel is, akkor a saját eszközök jelenléte és használata ebben is segítségünkre lehet.

A 21. században a 21. század kihívásaira kell választ adnunk. A felelősség a mi kezünkben van, mi pedagógusok vagyunk az a közvetítő közeg, akik ajtókat nyithatunk ki előttük.

A lista forrása >>