Ugyanakkor reálisan szemlélve gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy szeptemberben visszatérve „mintha mindent elfelejtettek volna” diákjaink, amit tanítottunk nekik, hogy esetleg még nyárra is adtunk kötelező feladatot, mert nem sikerült valamit befejezni, hogy egyes szülők augusztusban már sietve gyakorolnak gyermekeikkel, hogy megszokják a rendet a tanévkezdésig, s a rettegett kötelező olvasmányokról már ne is beszéljünk. Ezek a kötelező jellegű feladatok minden bizonnyal csak kényszer hatására teljesülnek és valószínűleg már előre elveszik a diákok kedvét az új tanévtől.
Arról is számos tanulmány és beszámoló ad hírt nekünk, hogy a diákok a néhány hetes édes semmittevés élvezete után bizony-bizony unatkozni kezdenek, vágynak a társakkal való interakcióra, és a szabadidő társas vagy egyéni eltöltése gyakran már nem mutat túl a képernyő bámulásán vagy az okostelefon játékain.
Amennyiben diákjaink a tanév közben is fogékonyak voltak a kollaborációra és korábban is teret adtunk a csoportos munkának, ötletelésnek, projekteknek, úgy könnyen fenntarthatjuk az érdeklődést néhány ötlet, ajánlás megfogalmazásával. Ha még nem igazán sikerült tanulócsoportjainkat megismertetni a közös alkotó tevékenység örömével, akkor itt az idő, hogy elkezdjük kis lépésekben: adjunk egyszerű, vidám és könnyen kivitelezhető feladatokat, amelyeket a korábban tanultak alapján közösen el tudnak végezni, illetve adjunk részletesebb megoldási javaslatokat, módszereket, ötleteket számukra, amivel elindulhatnak és dolgozhatnak.
Természetesen a feladatok elvégzése ne legyen kötelező (mégiscsak nyári szünet van!), viszont előre határozzuk meg, mikor mutathatják majd be az elkészült munkákat és milyen módon fogjuk értékelni őket a tanév elején, ezzel motiválhatjuk diákjainkat akár a legnehezebbnek vélt tantárgyak esetében is egy kis könnyedebb nyári munkára. Nem elhanyagolható szempont, hogy a diákok szabadon választhatnak, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel, illetve, hogy nem idő- és teljesítménykényszer alatt dolgoznak, hanem saját időbeosztásuk alapján.
Gyakran van tudomásunk róla, hogy egy-egy diákunk szinte elvész a nyári szünetben, nemigen tart kapcsolatot osztálytársaival, magányossá válik, ha tehát sikerül egy-egy kis miniprojekt erejéig bekapcsolni őket nyáron a közös munkába, akkor már sokat tettünk a szociális készségek fejlesztése érdekében is.
Néhány példa a vidám miniprojektekre:
Tartalmas nyári szünetet, jó feltöltődést kívánunk a diákoknak és pedagógusoknak egyaránt!