A szeminárium címe: Engage, inspire, empower: Citizenship education through eTwinning
Helyszín: Clarion Hotel, Helsinki
Dátum: 2025. március 20-22.
Résztvevő: Tóth Éva nagykövet

Az alábbiakban Éva beszámolóját adjuk közre.

Előzetes ismereteim a témával kapcsolatban:

A szemináriummal kapcsolatban, oktatói és eTwinning nagyköveti szemmel nézve, előzetes elvárásom, hogy a program során a demokráciára oktatás és állampolgári nevelés megerősítésére, valamint a tanárok szerepének erősítésére helyezzenek hangsúlyt. Fontosnak tartom, hogy a résztvevők gyakorlati megoldásokat, eszközöket és erőforrásokat kapjanak, amelyek segítik az inkluzív és innovatív oktatási módszerek alkalmazását a digitális technológiák és a demokrácia alapelveinek tanítása terén. Emellett a korábbi eTwinning tapasztalataim alapján remélem, hogy a szeminárium lehetőséget biztosít a tapasztalatok megosztására és olyan együttműködések kialakítására, amelyek támogatják olyan projektek kialakítását, melyekben a résztvevők együtt dolgoznak a demokratikus értékek megőrzéséért és a tanulók aktív társadalmi részvételének előmozdításáért.

A plenáris előadások tartalma:

• Az állampolgári nevelés megerősítése egy befogadóbb és elkötelezettebb társadalomért, Daria Arlavi | csütörtök, március 20., 14:30–15:00 EET
  Az előadás az állampolgári nevelés szerepét vizsgálta a demokratikus részvétel és a befogadás erősítésében. Kiemeli a demokratikus folyamatok és a civil felelősség megértésének fontosságát, valamint az empátia, a tisztelet és a megértés előmozdítását a különböző közösségek között. Az állampolgári nevelés kulcsfontosságú a válságokkal, katasztrófákkal és konfliktusokkal szembeni ellenálló képesség kialakításában, és az egyének felkészültségének növelésében. Az előadás hangsúlyozza a közös megvalósítási modell értékét, amely összefogja az iskolákat, a családokat, a civil szervezeteket és a döntéshozókat. Az előadó Daria Arlavi az Európai Bizottság Oktatásért, Ifjúságért, Sportért és Kultúráért Felelős Főigazgatóságán (DG EAC) dolgozik, ahol az egyenlőséggel és értékekkel kapcsolatos munkacsoportot koordinálja.
• Az állampolgári nevelés erősíti a demokráciát és a társadalmi ellenálló képességet, Nina Penttinen | csütörtök, március 20., 15:00–15:30 EET
  Az előadás megvizsgálta az oktatás szerepét a társadalmi részvétel, kritikai gondolkodás és etikai felelősség fejlesztésében. Kiemeli, hogyan növelhető a tanulók társadalmi ellenállóképessége és jövőbe vetett bizalma az oktatás révén, hogy felkészüljenek egyre összetettebb és minden szinten összekapcsolódó világunk kihívásaira. Az előadó Nina Penttinen az Oktatási Tanácsosa a Finn Nemzeti Oktatási Ügynökségnél, ahol történelem, társadalomismeret, demokrácia és vállalkozói nevelés területén dolgozik.

Networking tevékenység: a 6 fős csoportban egy projekttervet dolgoztunk ki az inkluzív oktatás témakörében, 6 hónapos időtartamra, minden hónapban a kulturális örökség egy másik aspektusára fókuszálva. Teret tudunk így adni olyan nemzeteknek is, akik például alulreprezentáltak egy iskolaban (dán kolléga példája). A témák között szerepelt az adott nemzet konyhája, a különleges nemzeti ünnepek, a gyerekjátékok és a zene is. A tervet az utolsó napon kellett majd prezentálnunk.

A szemináriumot megelőzően az online regisztrációkor volt lehetőségem előzetesen kiválasztani, melyik műhelymunkákban szeretnék résztvenni.

A választott workshopok leírása és a tanulságok:

Workshop 3: Az oktatás jövőjének befogadóbbá és hozzáférhetőbbé tétele, Sirje Hassinen | március 21., 09:30–11:00

Ahogy a társadalom egyre gyorsabban fejlődik, az oktatásnak lépést kell tartania, hogy releváns, befogadó, innovatív maradjon. Annak érdekében, hogy megfeleljen egy digitálisabb társadalom és a változó munkaerőpiac igényeinek, elengedhetetlenné vált a legújabb technológiák, mint például a mesterséges intelligencia (AI) és a kiterjesztett valóság (XR) integrálása. Ez a workshop az Erasmus által támogatott MaFEA projektet mutatta be, amelynek célja, hogy olyan fejlett eszközöket, mint az XR szemüvegek és robotok, elérhetővé tegyen a tanárok számára az oktatásban való felhasználásra. A technológiák oktatási alkalmazásokkal való összekapcsolásával a projekt hozzájárult a szakképzésben oktatók, trénerek és mentorok szakmai fejlődéséhez. Felfedezhettük a MaFEA projekt legfontosabb eredményeit és azokat az erőforrásokat, amelyeket a jövőálló oktatás és tanulás támogatására fejlesztettek ki.

A bemutatott projekt célja a tanulási hatékonyság növelése volt az új technológiák térnyerésének fényében, valamint a diákok változó igényeinek megértése. A 21. századi pedagógus szerepe egyre inkább a "guide on the side", vagyis a tanulást támogató mentor szerepében jelenik meg. A workshop során bemutatták a MaFea Erasmus projektben tesztelt eszközöket is, amely a szakképzés modernizációjára és digitalizációjára fókuszál, különös tekintettel az új technológiák oktatási folyamatba való beépítésére.

Workshop 6: Kihívásokon át: kulcsfontosságú szempontok a tanárok eszköztárának megerősítéséhez az állampolgári nevelés terén, Daria Arlavi | március 21., 11:30–13:00

Ez a workshop a tanárok felhatalmazásának kulcsfontosságú szempontjait vizsgálta annak érdekében, hogyan valósíthatják meg hatékonyan az állampolgári nevelést. A beszélgetés az Európai Bizottság Egyenlőségi és Értékalapú Oktatási és Képzési Munkacsoportja által kidolgozott Állampolgári Nevelésről szóló dokumentumban kiemelt kihívásokkal kezdődött. A műhelymunka középpontjában az állt, hogy milyen erőforrásokra és partnerségekre van szükségük a tanároknak ahhoz, hogy sikeresen valósítsák meg az állampolgári nevelést, és hogyan lehet leküzdeni a gyakori akadályokat annak bevezetésében. A workshop kiemelte az állampolgári kompetencia fontosságát, különös tekintettel annak szakképzésben való fejlesztésére, ahol jelenleg kevés figyelmet kap. Megbeszéltük, hogy az irányelvek hiánya jelentős akadályt jelent, és szükség van arra, hogy áthidaljuk a szakadékot a szakpolitika és annak gyakorlati megvalósítása között. Az állampolgári nevelés gyakran interdiszciplináris témaként jelenik meg, ami tovább nehezíti a hatékony oktatását a szakképző intézményekben.

Workshop 12: A demokráciaoktatás mindennapi gyakorlatai az osztálytermekben, Mikko Hiljanen | március 21., 14:00–15:30

Az iskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy a gyerekek és fiatalok demokratikus társadalom tagjaivá váljanak - ez volt a workshop alap kiindulási pontja. A jelenkorban, amikor olyan tényezők, mint az autoritarianizmus erősödése, az álhírek terjedése és a klímaváltozás megkérdőjelezik a demokratikus rendszereket, új kihívásokat jelentenek az oktatási rendszerek számára is. Ez a workshop gyakorlati kérdésekkel foglalkozott a demokráciára való nevelés kapcsán az iskolákban és az osztálytermekben. A finnországi kutatási eredmények példáján keresztül a résztvevőknek lehetőségük volt, hogy átgondolják és megvitassák a demokráciaoktatás helyzetét saját országaikban. A cél az volt, hogy közös megoldásokat találjunk a demokratikus rendszer támogatására az oktatás révén, biztosítva, hogy a gyerekek és fiatalok rendelkezzenek a szükséges ismeretekkel, készségekkel és felkészültséggel a demokratikus társadalomban való részvételhez.

A 3. workshop legerősebb pontja egy kutatás ismertetése volt amiben a szakképzésben, valamint a gimnáziumban tanuló diákok médiareprezentálását mutatták be, valamint azt, hogyan látják magukat.

A workshop alatt megvitattuk, hogy a különböző oktatási utak eltérő társadalmi valóságokat hoznak létre, és hogy a média keretezése és a diákok észlelései között különbség van, különösen a gimnazisták és a szakképzésben tanulók esetében. Szó esett a demokráciaoktatásról Európa különböző részein, például Finnországban, ahol a diákönkormányzatok kiemelt szerepet játszanak. A beszélgetés során hangsúlyozták, hogy minden tanárnak demokráciaoktatónak kellene lennie, hogy támogassa a diákok aktív állampolgári részvételét.

Kulturális program: Helsinki Design Museum

A múzeumban tett látogatás során ráébresztettek minket arra, hogy a dizájnnal is meg lehet fogalmazni egy szociális problémát vagy üzenetet, ami korábban sosem fordult meg a fejemben. Kiemelném azt a kezdeményezést, amikor a finn diákok véleményét kikérve reformálták át az iskolai menzákat a visszajelzések alapján.

Networking tevékenységek eredményeinek bemutatása csapatonként (ld feljebb). A legtöbb bemutatott ötlet az állampolgári ismeretekre és felelősségre épített.

Plenáris előadás: A mi Európánk – egy Jean Monnet projekt az EU-ról és az európai kulturális és történelmi örökségről szóló tudás növelésére, Tuija Kae | március 22., 11:15-11:45 

Az előadás bemutatta a Jean Monnet projektet, amely középiskolás diákokat vezetett be az Európai Unió és az európai témák megismerésébe. A diákok több tantárgy, például az angol és a történelem órákon keresztül tanulmányozták az EU működését, történelmét és jövőjét. A projekt során külön tanulmányi egység, az „A mi Európánk” is bevezetésre került, amely EU-témájú projektmunkákat és egy városlátogatást is magába foglalt, például Brüsszelbe vagy Luxemburgba. Az előadó Tuija Kae több mint 25 éve angol tanár, igazgatóhelyettes és nemzetközi koordinátor a finnországi Sotunki Gimnáziumban.

Az előadás három fő részből állt:

1. Study unit az EU-ról: A projekt egyik fő eleme egy tanulmányi “egység” volt, amely az Európai Unióval kapcsolatos ismereteket mélyíti el. A diákok megismerkednek az EU működésével, intézményeivel, céljaival és szerepével a mindennapi életben.
2. Színház, mint társadalmi befolyás eszköze: A második rész a színház használatáról szólt, mint egy hatékony eszköz a társadalmi kérdések megvilágítására és a közösség bevonására. A diákok színházi előadásokon keresztül dolgoznak fel fontos témákat, amelyek az Európai Unióhoz és annak értékeihez kapcsolódnak.
3. Az EU és Európa bemutatása az iskolai órákon és eseményeken: A projekt része, hogy az EU-t és Európát az iskolai órákon, valamint különböző rendezvényeken is megjelenítsék. Ennek célja, hogy az európai identitás és a közös értékek jobban beépüljenek a diákok mindennapi életébe. Ezenkívül szakértő előadók bevonásával történik a diákok ismereteinek bővítése

Panelbeszélgetés

A panelbeszélgetés során ilyen témákat vitattak meg:

1. Passzív vs. aktív állampolgárság: A résztvevők a passzív állampolgári szerep és az aktív közösségi részvétel közötti különbségeket taglalták. Kiemelték, hogy az aktív állampolgárság fontos eleme a társadalmi részvétel, és ennek fejlesztésében az oktatásnak kulcsszerepe van.
2. Az iskolai vezetés szerepe az aktív állampolgárság támogatásában: A beszélgetésben kiemelték, hogy az iskolai vezetők nagy hatással vannak arra, hogyan nevelik a diákokat felelős, aktív állampolgárokká. A vezetőknek példát kell mutatniuk, és biztosítaniuk kell a diákok számára azokat a lehetőségeket, amelyek révén részt vehetnek közösségi tevékenységekben.
3. Struktúra és a tanulói autonómia egyensúlya: Fontos kérdésként merült fel, hogy hogyan lehet megfelelő egyensúlyt teremteni a szabályok és a tanulók önállósága között. A beszélgetők hangsúlyozták, hogy a diákoknak lehetőséget kell adni arra, hogy önálló döntéseket hozzanak és felelősséget vállaljanak saját cselekedeteikért.
4. Közösségi média: hogyan tudja ellensúlyozni az iskola az MI alapú fals információkat, az online radikalizmust vagy a polgári apátiát?

Ami a legjobban tetszett nekem, az az „üres szék” koncepció volt. Ez azt jelentette, hogy bárki a közönségből bármikor felmehetett a színpadra, és hozzáfűzhette saját véleményét vagy megjegyzéseit a témához. Ez a megoldás valóban interaktívvá és nyitottá tette a beszélgetést, bevonva a közönséget is.