A 21. századi technológiai fejlődésnek nem csak hasznos és biztonságos eredményei vannak. A már-már kontrollálhatatlan mennyiségű és minőségű média gyakran tartogat elsőre ártalmatlannak tűnő, ámde beláthatatlan következményekkel bíró tartalmakat, információkat és üzeneteket.

A digitális világban egyre gyakrabban találkozunk olyan helyzetekkel, amikor elkerülhetetlen a különböző médiákban megjelenő tartalmak ellenőrzése. Gyakran túlságosan is meggyőzőek azok az információk, melyeket jobban megnézve rá kell jönnünk, hogy nem valósak, vagy nem teljesen felelnek meg a valóságnak. Mit nevezünk félretájékoztatásnak, és mit álhírnek?

Félretájékoztatás

Az Európai Bizottság egyik munkacsoportjának jelentése úgy fogalmaz, hogy azt a jelenséget, amikor szándékosan megtévesztő vagy a valóságnak nem megfelelő információt osztanak meg a közönséggel, félretájékoztatásnak vagy dezinformálásnak nevezzük. (A félretájékoztatás visszaszorítását célzó uniós gyakorlati kódex részletesen foglalkozik a félretájékoztatás jelenségével és annak csökkentésére kidolgozott stratégiával.)

A félretájékoztatás nem csak a felnőttekre nézve veszélyes. Tapasztalatok és megfelelő készségek hiányában a gyermekek sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve a félretájékoztatás által.

Fontos megjegyeznünk, hogy diákjaink készségeit nekünk kell finomítani, elsajátításukban a mi segítségünkre van szükségük. Pedagógusként ügyelnünk kell a diákjaink mentális egészségére, mely sok esetben sérülhet félreinformálás során is.

A Bűvösvölgy Médiaértés és Oktató Központ jóvoltából számos digitális vagy tantermi tanórába építhető óravázlat közül választhatunk.

De mi alapján mondhatjuk egy tartalomra, hogy félretájékoztatás, vagy álhír?

Álhírek

Az álhírek és félretájékoztatás közötti különbség az, hogy milyen céllal jelentetik meg a tartalmat. Az álhírek egyik „célja, hogy minél több felhasználó kattintson az oldalra, ami így több pénzt keres a hirdetésekkel… A másik gyakori jelenség, amikor azért hozzák létre az adott cikket, videót, vagy fotót, hogy egy bizonyos irányba tereljék az olvasókat”.

Az álhírek veszélye nem feltétlenül az emberi gondolatokra és véleménynyilvánításra jelent veszélyt, inkább a hamis információ, haszonszerzés céljából történő terjesztését eredményezi. Az olvasó nem feltétlenül van annak tudatában, hogy álhírt olvas és oszt meg.

Mit tegyünk?

A készségfejlesztés az első lépés a félretájékoztatás és álhírek elleni mindennapos küzdelemben. Ugyanakkor nem elég, hogy mi képesek vagyunk felismerni azokat az eseteket, amikor nem valós, vagy elferdített tartalommal találjuk szembe magunkat.

Diákjainkat is fel kell készíteni, korosztályuknak megfelelően, hogy mikor és milyen helyeken találkozhatnak ezekkel a jelenségekkel, illetve, hogy mit kell tenniük azért, hogy felismerjék és helyesen tudják kezelni a félretájékoztatást és álhíreket.

A Tanárblogon rengeteg olyan forrást találunk, melyek használatával megtaníthatjuk diákjainknak az álhírek fogalmát, felismerését és bizonyos esetekben még készíthetnek is álhíreket.

Vonjuk be a szülőket! A pedagógusok után a szülők taníthatják a legtöbbet a média tartogatta veszélyekről, függetlenül a szülők és gyermekeik közötti generációs különbségektől. A digitális oktatás miatt jelenleg különlegesen indokolt a médiaértésre nevelésben való szülői részvétel.

A Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület honlapján hasznos tartalmak érhetők el szülők, illetve pedagógusok számára is.

Az eTwinning szerepe a félretájékoztatás és álhírek elleni küzdelemben

Az eTwinning kiemelten foglalkozik a médiaműveltséghez köthető készségek fejlesztésével és azok mindennapi oktatásba való beépítésével. Évente valósulnak meg olyan hazai és európai projektek, melyek a média témáját dolgozzák fel. A projektalapú oktatás lehetővé teszi, hogy a 21. századi kompetenciafejlesztés játékos, kalandos és rendhagyó formában történjen a tanórákon. 

2021-ben az eTwinning éves témája a médiaműveltség és félretájékoztatás. Egész évben számtalan színes programmal támogatjuk a pedagógusokat, webináriumok, online kurzusok, szakmai továbbképző események és különböző tudásmegosztás formájában. Ezekről az eTwinning.net oldalon (Események), a School Education Gateway oldalon (Teacher Academy), illetve az eTwinning.hu és eTwinning Hungary Facebook oldalon tájékozódhatnak.