Pedagógusként egyre égetőbb feladatunk, hogy ne csak a gyermekek írás- és olvasáskészségét, hanem a médiaműveltségét is fejlesszük, megtanítsuk őket a médiában megjelenő tartalmak értelmezésére. A technológia fejlődésével a szinte akadályok nélkül megosztható tartalmak nem csak pozitív céllal kerülnek fel a világhálóra, éppen ezért fontos, hogy tudatosan tekintsünk a médiára.

Médiaműveltség az oktatásban

Többek között a Modern Iskola rendszeresen hangsúlyozza a médiaműveltség fontosságát, hiszen a médiaműveltség „… meghatározó szerepet játszik abban, hogy képesek legyünk tájékozottan döntéseket hozni a digitális korszakban, így az oktatásban is.

A médiaműveltséggel foglalkozó Idea Alapítvány célkitűzése, hogy a pedagógusokon keresztül fejlessze a diákok médiaműveltségét. Az alapítvány online kurzusának tanórákba építhető anyaga 3 modulban ismerteti meg a diákokkal a tudatos médiafogyasztás részleteit.

A digitális oktatás, akár osztályteremben, akár otthon történik, megköveteli, hogy mind a pedagógusok, mind a diákok kutassanak az interneten. Ezért fontos felkészíteni saját magunkat és diákjainkat is arra, hogy az interneten található megjelenéseket óvatosan, pontosan értelmezve, tudatosan közelítsük meg, és csak ezután használjuk fel az információkat.

Médiafogyasztás tudatosan

Ahhoz, hogy tudatos médiafogyasztókká váljunk, tudnunk kell, hogy a médiában megjelenő információkat milyen módon kell feldolgoznunk és megértenünk. W. James Potter a Santa Barbara-i University of California tanára 2014-ben megjelent Médiaműveltség című könyvében, részletesen bemutatja a médiaműveltség világát. Írásában kitér arra, hogy vannak olyan készségek, melyek elengedhetetlenek a média megértéséhez. Ezek az alábbiak:

1. Elemzés – az üzenet értelmes elemekre bontása
2. Értékelés – egy adott elem értékének megítélése az üzenetelem valamely standarddal való összevetésével
3. Csoportosítás – a lényeget megragadó elemek meghatározása; az egyes elemcsoportok közti különbség megállapítása
4. Indukció – egy adott mintázat kivetítése az alkotó elemek kisebb csoportjára, majd a mintázat általános érvényesítése a csoportban lévő összes elemre
5. Dedukció – általános elvek használata egyedi jelenségek megmagyarázására
6. Szintézis – az elemek csoportosítása egy új struktúrában
7. Absztrakció – az üzenet lényegi részének rövid, egyértelmű és pontos leírása, kevesebb szóval, mint amennyit maga az üzenet tartalmaz

Ahogy Potter írja, „ezek mindegyikében rendelkezünk némi jártassággal – a médiaműveltség kihívása tehát nem abban áll, hogy mindezeket a készségeket megszerezzük, sokkal inkább az a kihívás számunkra, hogy egyre jobban alkalmazzuk ezek mindegyikét, amikor médiaüzenetekkel találkozunk”.

Mit tegyünk?

A médiaműveltség éppen olyan fontos tehát, mint az olvasókönyv szövegeinek vagy a matekfeladatoknak az értelmezése. Ismernünk kell a médiaüzenetek forrásellenőrzésének fontosságát, illetve azt, hogy mi alapján tájékozódjunk a technológia kínálta korlátlan lehetőségek tárházában.

Számtalan oktatási segédanyag található a különböző platformokon. A Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület honlapján hasznos tartalmak érhetők el szülők, illetve pedagógusok számára is.

A Bűvösvölgy Médiaértés és Oktató Központ jóvoltából számos digitális vagy tantermi tanórába építhető óravázlat közül választhatunk.

Az oktatás mellett a mindennapokban is fontos a médiaműveltség. Az életünket és a körülöttünk lévő világot érintő kérdések megválaszolásánál szintúgy elengedhetetlen a médiaértés készsége. Ahhoz, hogy a gyermekek kellő médiaműveltséggel rendelkezzenek, nem csak a pedagógusok segítségére van szükségük, a szülőknek még nagyobb szerepe van a médiaértés készségének fejlesztésében.

A szülők bevonása nem csak a digitális, otthoni oktatás miatt tűnhet relevánsnak. Az iskolán kívül töltött idő nagy részében a szülők az elsők, akiktől hozzáértő, érett segítséget kaphatnak diákjaink akár órai vagy házi feladatot, akár a mindennapi életet érintő kérdésekről van szó. Ez a segítség sajnos sok esetben akadályba ütközik a generációs, vagy oktatási folyamatok közötti különbségek miatt. A szülők nem voltak olyan digitális oktatási környezetben, mint most a gyermekeik, bizonyos esetekben pedig nem is ismerik a gyermekeik által használt médiát. Ezért is kiemelten fontos a szülők pontos tájékoztatása és a digitális tanításba bevonása.

Az eTwinning szerepe a médiaműveltség támogatásában

Az eTwinning egyik kiemelt célja támogatni a pedagógusok szakmai fejlődése során elsajátított médiaműveltség fejlesztését is. 2021-es prioritásként létrejött a médiaműveltséggel foglalkozó csoport, melyhez a regisztrált eTwinningezők csatlakozhatnak. A projektkészítés során elengedhetetlen a diákok digitális készségfejlesztése, hiszen a virtuális együttműködések alapja a online térben zajló munka. A digitális készségfejlesztésbe tartozik a médiaműveltség is.

A médiaműveltséghez tartozó félretájékoztatás témakört következő cikkünkben vizsgáljuk meg közelebbről.

Felhasznált irodalom:

[1] Potter, W (2014/2015): Médiaműveltség. Wolters Kluwer Kft., Budapest, https://buvosvolgy.hu/dokumentum/89/potter_mediamuveltseg.pdf

Ajánlott olvasmány:

https://epale.ec.europa.eu/hu/blog/media-literacy-literacy-21st-century